Ha Balassagyarmaton jár, ne hagyja ki:

Palóc Múzeum

Palóc Ház - skanzen

Palóc Búcsú

 

Palóc Múzeum

1891-ben jött létre a Nógrád vármegyei Múzeumi Társulat, amelynek célja: "Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképen Nógrád vármegyére vonatkozik." 

A múzeum építéséhez 1914. március 6-án kezdtek hozzá. 

Állandó kiállítások:

A bölcsőtől a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
A kiállítás az elmúlt 100-120 év paraszti életformájáról ad áttekintést. A kedvezőtlen természeti adottságok, a történeti, társadalmi körülmények sajátos alakulása korlátozta az itt élők lehetőségeit. A környék parasztságának életmódja, kultúrája tehát lassabban változott, s számos régies vonást örökített át századunkra.

Mikszáth relikviák

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született Szklabonyán (Mikszáthfalván) és 1910. május 28-án halt meg Budapesten. Debreceni jogi tanulmányok után tisztviselő volt Balassagyarmaton. 1869-jelentek meg írásai. 1873-tól a fővárosban újságíró.

Madách relikviák

Madách Imre 1823. januárjában született Alsósztregován és ugyanitt halt meg 1864. októberében. Régi nemesi családból származott. Tanulmányait Vácott és Pesten végezte, majd 1840-ben visszatért szülőmegyéjébe, Nógrádba. Itt először aljegyző lett a reformpárti Sréter István alispán mellett. Mint a szabadelvű ellenzék egyik bátor hangú helyi szónoka hamarosan ismertté lett a megye politikai életében.

Tudós köznemesi könyvtár - Nemzeti történelmünk tüköre

A magyar múzeumügy születésének bicentenáriumán jubileumi hangsúlyt kap a Nógrádvármegyei Múzeum alapításának évfordulója is. Nagy Iván genealógus történész akadémikus 1891. március 15-én alapította meg a múzeumot szülővárosában, Balassagyarmaton. A példás életű tudós egyenes ági örökös híján minden javát a közügy oltárára szentelte.

További információk:
Palóc Múzeum 
2660 - Balassagyarmat, Palóc liget 1.
Tel.: +36 (35) 300-168
paloc.balassagyarmat@museum.hu
palocmuzeum@t-online.hu

 

Palóc Ház

Az 1930-as évek elején, amikor már a hagyományos népi építészet utolsó emlékei is pusztulásnak indultak, a balassagyarmati Nagy Iván Múzeum (ma Palóc Múzeum) udvarán szabadtéri gyűjteményt nyitottak meg. Az első magyar szabadtéri állandó kiállítás ekkor még csak egy lakóházból állt, azonban hamarosan egész gazdasági udvarrá bővült.

A szabadtéri múzeum magját képező faházat 1932-ben Karancskesziből (Széchenyi u. 7. számú ház helyéről) szállították Balassagyarmatra. Gazdájától, Mákos Józseftől 350 pengőért vásárolták meg. A hagyomány alapján a 150-200 évesre becsült faházat darabjaira bontva, hét szekér szállította a múzeum udvarára, ahol Berta András karancskeszi ácsmester állította össze eredeti formájának megfelelően.

A faistálló a 19. század elején még mint malom működött Bocsárlapujtőn. Az épületet később alig változtatott formában, istállónak használták, míg 1933-ban Balassagyarmatra nem került.

1934-ben a gyűjtemény egy patvarci származású fiókos fapajtával bővült. A pajta az istállóhoz hasonlóan a 19. század elején készült. Belsejében egy szintén patvarci eredetű 1872-re datált olajütőt helyeztek el. A pajtában 1836-ból való szügyi borprés áll.

1966-ban, a hajdani fapajta pusztulása óta szabadon álló olajütőt egy hatlábas pajtával fedték be. Ugyanebben az évben egy Ipolyszögben honos kerítéstípussal fogták körül az immár újra teljes gazdasági udvart. A benne látható kamóskút 1967-ben készült el.

A szabadtéri gyűjtemény 1996-ban újabb építményekkel gazdagodott, nevezetesen a Szandáról behozott 1880 körül épített faluszéli kiskápolnával, valamint a Karancs-vidékéről származó 19. századi útszéli feszület rekonstrukciójával.

A hatlábas pajta kivételével, amely az olajütő védelmét szolgálja, a szabadtéri múzeum épületei legálabb 150 évvel viszik vissza látogatóikat a múltba. Mivel a 19. század elejei Nógrád megye építkezése még egységesnek mondható, bátran állíthatjuk, hogy a gyűjtemény, a különböző lelőhelyű épületek ellenére hű képet ad egy 19. század eleji nógrádi gazdasági udvarról.

A szabadtéri gyűjtemény berendezési tárgyai és azok elhelyezése azonban már a 19. század végét idézik. A belső kép kialakításában 19. század végi leírások, az idősebb generáció visszaemlékezései és néhol a második világháborút követő években még őrzött hagyományos formák voltak az irányadók. A lakóház 1964, a gazdasági épületek pedig 1967-től állnak nyitva kisebb-nagyobb szünetekkel az érdeklődők előtt.

Palóc búcsú és Népművészeti Fesztivál

A sokezres, - mindenekelőtt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó rendezvény megtartására minden esztendőben július végén - a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően -, kerül sor. Ennek az eseménynek az egyik legfőbb erénye és sajátossága, hogy az Észak-Magyarországon és Dél-Szlovákiában mai napig megmaradt és élő helyi népviselet jelentős seregszemléje. A rendezvény másik sajátos vonása, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású, ún. palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra együttesen átéli, erősítve ezzel saját „palóc identitástudatát", valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.

A „Palóc búcsú" megrendezésének - többek között egyik - hozadéka az 1960-as évek „kivetkőzése" után eltűnt viseletek újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok százainak újbóli „ünnepi visszaöltözködése" a XXI. század elejének egyik apró helyi csodája.

A rendezvény programjának hagyományos fő elemei
Délelőtt a népi zarándoklat, a népi vallásosság, a néphit áll a palóc vidék legnagyobb népi folklór eseményének a középpontjában. Ekkor Balassagyarmaton, „Palócország fővárosában" (idézet Mikszáth Kálmántól) a hagyományoknak megfelelően színes népviseletes búcsúsok délelőtt gyülekeznek a főutcai római katolikus Főplébániatemplom előtt, ill. a plébánia udvarán.

Tíz órakor a népviseletes vallásos tömeg - falvankénti rendben - elindul a Palóc liget természetvédelmi területén álló Palóc Múzeum mögötti skanzen udvarán található kápolnához, ahol a helyi katolikus pap mond imát a zarándok hívekkel közösen. Ezt követően a Palóc liget Szabadtéri Színpadán országos jelentőségű egyházi személyiségek közül minden évben egy tart rendhagyó, szabadtéri misét. 

A Palócbúcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal és néptánc együttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók stb. lépnek föl, majd hagyományos módon, egy sajátos verseny keretében megválasztásra kerülnek „Palócország viseletes szépei" leány ill. menyecske, valamint családi ill. csoportos kategóriában. A palóc kézművesek, népi iparművészek termékeinek bemutatója és vására is az egész napos rendezvény szerves részét képezi.