Evangélikus templom
Kossuth Lajos út 34.
Az egykori vármegyei vesztőhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel később, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tűûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül.
Volt Megyeháza
Köztársaság tér 6.
Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyűléseinek színhelyét. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével.
Volt Angolkisasszonyok zárdája
Köztársaság tér 9.
Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nőnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete.
Megyei börtön
Madách út 2.
A késő klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentős érték.
Római Katolikus Plébániatemplom
Rákóczi Fejedelem útja 20.
A templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét.
Volt Szerb templom
Szerb utca 5.
A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. A torony előterében 1911-ből szerb nyelvű emléktábla, a szentélyfal külső síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.
Palóc Múzeum
2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168
Nyitva.: K-Szo: 10-16h
Állandó kiállítás: A bölcsőtől a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
Időszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
Feliratos textíliák Észak - Magyarországról
Izraelita temető
Az országos műemléki védelem alatt álló ortodox sírkertben az 1700-as évek közepétől találhatók síremlékek. Magyarország egyik legnagyobb vidéki zsidó temetője, több, mint 3400 sírkő található benne. Vallási szempontból nemzetközi hírű zarándokhely, mert - többek között - itt található meg Deutsch Áron Dávid síremléke. A hajdani balassagyarmati főrabbi, az askenáz ortodoxia XIX. századi legjelentősebb európai személyiségének, Chatám Szojfer pozsonyi főrabbinak a legkedvesebb tanítványai közé tartozott. Deutsch Áron Dávid azon három legjelentősebb magyarországi ortodox főrabbik egyike volt, aki a kiegyezés után Ferencz József császárral és királlyal folytatott tárgyalások során az ortodoxia delegátusának tagja volt.
A mind vallási, mind művelődéstörténeti szempontból számos kuriozitást magában rejtő temetőben található - egyebek mellett - Michel Gyarmathynak, a párizsi Folies Bergere egykori művészeti vezetőjének síremléke is, akit kérésére, itt, szülővárosában temettek el 1996-ban.
Ipolymenti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem
Magyarország egyik legrégebbi, és a vidéki városok közül legnagyobb (39 % -os) népességarányú zsidó közösségnek állít emléket az egykori imaházban kialakított magán (alapítványi) múzeum. A balassagyarmati közösség hajdani hitéletét és az Ipoly mente társadalmi, gazdasági mindennapjaiban betöltött szerepét fölidéző dokumentumok mellett látható itt a II. világháborúban felrobbantott - mintegy 4000 hívőt hajdan befogadni képes - ortodox zsinagóga képe, az épület egy darabja, valamint a Ferencz József császár és király 1894-es balassagyarmati zsidó vezető személyiségekkel folytatott megbeszélésének emléket állító márványtábla. A történeti emlékek mellett a közösség eredeti tórái és néhány korabeli vallási tárgy is megtekinthető.
